Az ismeretlen sárkánykígyó
Rendkívül kevés hivatalos információt tudunk a Xenodermus javanicus-nak nevezett kígyófajról. Pedig az ember azt hinné, hogy nagyobb érdeklődés övez egy olyan állatot, ami úgy néz ki, mint egy sárkánylárva. Ráadásul már 1836-ban leírta egy dán zoológus, Johanner T. Reinhardt.
Jópár weboldalt, fórumot és könyvet átbogarásztam, de az általános adat áradat és részletes leírások helyett most csak laza, szürke köd fogadott. Az az információ, amit össze tudtam szedni róla, szinte mind külföldi terrarisztikai oldalról származik, és nagyon úgy fest, hogy itt olvashattok róla először magyar nyelvű bejegyzést. (Bármilyen plusz információt hisztérikus lelkesedéssel fogadok a hozzászólások között.)
Amit tudunk, és amit még nem.
Hivatalos magyar név: Nincs. Habár az angolok által használt ,,dragonsnake", azaz sárkánykígyó igencsak jól cseng. Tudományos nevének első tagja egyébként a xeno(idegen) és dermus(bőr) szavakból áll.
Állományadat: Nincs. De Jáva szigetén közönségesnek számít.
Elterjedési területe: Burma,Thaiföld keleti része, Malajzia nyugati része, Szumátra, Borneó és Jáva.
A kifejlett példányok 60-70 centiméteresre nőnek meg. Élőhelye a hegyi patakok partja, lápok és rizsföldek, 1300 méteres magasságig. Csak éjszaka mozog, nappal laza földbe ássa magát, vagy kövek alá rejtőzik, ezért megfigyelése a vadonban igencsak nehézkes. Tápláléka főként békákból és ebihalakból áll. Mérget nem termel.
Annyira különbözik a többi siklótól, hogy saját genuszba (nembe) sorolják. Ősvilági kinézete ellenére ,,modern" kígyónak számít.
Fő ismertetőjegye a hátoldalán található három sor megnagyobbodott pikkely, ami valószínűleg a kövek és vízinövények közti mozgásban segíti. Alapszíne a barnától a szürkén át, feketéig változhat.
Párzási szokásaikról nincs adat, de a nőstények az esős évszakban (október-február) több, 3-4 tojásból álló fészket készítenek. A fiatalok nagyjából 2 hónap után kelnek ki.
Nagyon izgalmasnak találtam ezt az albínó példányról készült képet.( Bár egy nálam többet látott haverom véleménye szerint a fakó színt okozhatja a vedlés előtti állapot, a vörös szemet pedig az erős vaku.) Az albínó példányok ugyanis azt bizonyítják, hogy már tenyésztők (nem gyűjtők) is foglalkoznak ezzel a kígyóval, így könnyebben betölthetőek lennének a fajjal kapcsolatos üres foltok. De persze csak akkor, ha az ökológusok és a terraristák végre abbahagyják egymás kölcsönös fáklyákkal és vasvillákkal való kergetését.
Köszönet a forrásoknak:
http://www.iucnredlist.org/details/190514/0
http://snakesarelong.blogspot.hu/2013/09/dragonsnakes.htmlhttp://snakesarelong.blogspot.hu/2013/09/dragonsnakes.html
http://snakebuddies.net/2010/11/03/dragon-snake/