2015. feb 20.

Szivárvány eukaliptusz ?

írta: Zsolt Szilágyi

Ez a cím akár egy ausztrál hippibanda neve is lehetne.

Mai alanyunkról, a szivárvány eukaliptuszról (Eucalyptus deglupta) elég sok helyen olvashattunk mostanában, de ezek az írások, (tisztelet a kivételnek) csak látványos színeit taglalják. Pedig ez a fa tartogat még pár különlegességet a külsején kívül, ami úgy néz ki, mintha felrobbantottak volna mellette egy unikornist.

Mekkora?!

Ez a fa hatalmas termetűre nőhet, de pályafutását egy cukorkristály méretű magként kezdi. Iszonyatos sebességgel képesek nőni. Méretüket egy éven belül meg is duplázhatják, és elérik 240 centiméteres törzsátmérőt és a 60 méteres magasságot. Összehasonlításként: a Margitsziget 200 éves ős platánjai (Platanus x hispanica) úgy 40 méter magasak..

Hol?

Az egyetlen eukaliptusz faj, melynek természetes elterjedési területe átnyúlik az északi féltekére. Eredeti élőhelye Indonézia, Pápua Új-Guinea és a Fülöp-szigetek, de sok helyre betelepítették. Érdekes módon Ausztráliában nem őshonos, így sosem rágcsálhatja leveleit a szivárvány koala.(fent) Sajnos kimondottan víz-és hőigényes trópusi fáról beszélünk, nem bírja ki a 3 C° alatti hőmérsékletet, tehát hazánkban maximum üvegházi körülmények között lehetne tartani.

Mire?

Gyors növekedése miatt főként papíralapanyagnak telepítik (kollektív felhördülés), de persze díszfaként is ültetik parkokba. Készítenek belőle még bútort, padlólapot, Hawaiin hajókat, Costa Ricán pedig széles koronája nyújt védelmet a kávécserjéknek a perzselő nap ellen. Ezúton szeretném megköszönni e nemes növény hozzájárulását a szabadtüdős természetbúvár blog működéséhez, hisz most is hajnali 1:30 van, és kávé nélkül tuti nem tudnám befejezni ezt a bejegyzést.Fája és virága egyébként nem olyan látványos mint a kérge.

SZÍNEK!

A fa törzse azért színes, mert a platánokhoz hasonlóan foltokban dobja le magáról a kérgét, amely alatt feltűnik a friss, világoszöld réteg. Ahogy a kéreg idősödni kezd elsötétül, amely során kék, lila, majd narancssárga, tónusú lesz. Mivel a kéreg folyamatosan hullik és újul, a törzs sosem néz ki kétszer ugyanúgy.

Jogos a kérdés: Mire jó ez a fának? Sajnos egyetlen forrásom sem tért ki erre a kérdésre, úgyhogy várom az ötleteket. Ha vad találgatásokba akarnék bocsátkozni, akkor azt mondanám hogy a kéregben lezajló folyamatok hasonlíthatnak egy szilva héjában lejátszódó folyamatokhoz. Mondom ezt azért, mert a kéreg úgy változtatja színét öregedés közben, ahogy egy szilva teszi érés közben.(zöld-kék-lila-barnás) Persze ez csak egy hipotézis, és ha valaki biztosat tud, kérem írja meg kommen formájában.