4 éve is megvolt már, mikor egy májusi estén átvágtam egy laza erdősávon, valahol Gödöllő  határában. A szemem még nem állt át teljesen éjjeli üzemmódra, de már ekkor feltűntek a körülöttem táncoló fényfoltok. Ez kivételesen nem az egyetem környéki vendéglátóipari egységekben felszolgált, megkérdőjelezhető eredetű fermentálódott szőlőlé hatása volt. Miután hagytam pár percet a pupilláimnak az alkalmazkodásra, ez az elképesztő kép tárult elém.( A kép dramatizáció.)

Valójában csak néhány tucat nagy szentjánosbogár röpködött a ligetben, de valóban megkapó látvány volt.

Hogy képes világítani egy bogár?

A válasz egyszerű: képesek nagy mennyiségű  uránt szintetizálni, és tárolni utótestükben, ezzel létrehozva a zöldes ragyogást. (Csak vicc volt.) Hisz mindenki tudja, hogy az urán valójában kékes fényt bocsájt ki. (Kép egy kísérleti reaktor belsejéből.)

 Komolyra fordítva a szót: A biolumineszencia képessége legalább ilyen elképesztő jelenség. Így nevezzük csúnya tudományos kifejezéssel, ha valamely élő organizmusban lezajló kémiai reakció fény kibocsátásával jár.

A szentjánosbogarak biolumineszenciájának alapja egy luciferinnek nevezett szerves vegyület.  (Lucifer: ford - fényhozó)  Számos változata ismert, de minket most a rovarok által előállított D-luciferin érdekel. A működése viszonylag egyszerű: egy luciferáznak nevezett enzim segítségével oxigénnel lép reakcióba magnézium jelenlétében. Miközben a luciferin átalakul  oxiluciferinné, fotonokat bocsájt ki, és némi hő szabadul fel. Ezt a reakciót leginkább egy kerti grillsütő beröffentésével tudnám lemodellezni, ahol a szén jelképezi a luciferint, a faszéngyújtó a luciferázt, a képződő hamu pedig az oxiluciferázt. Viszont a bogárban lejátszódó reakciót nem csak az oxigén, hanem egy ATP-nek neveztett energiahordozó anyag is táplálja.

De mire jó?

A világításnak számos, a túlélést segítő szerepe van: a táplálék csalogatása, a támadó elijesztése, lehet továbbá párválasztási segédeszköz is. A szentjánosbogarak például lágy fényükkel csalogatják magukhoz az ellenkező nem képviselőit, kutatók szerint azonban a fényjáték eredeti célja az volt, hogy a ragadozók tudtára adják: undorító az ízem. Ennyit a romantikáról.

A szentjánosbogarak fénykibocsájtásának talán legérdekesebb részlete az energiatakarékossága. Egy hagyományos izzólámpa a felhasznált energiának csupán 2-5 %-át alakítja fénnyé, a maradék hő formájában távozik. A szentjánosbogarak hetekig képesek világítani egy kisebb tik-tak kalóriatartalmából.

A  nálunk is elterjedt nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) 2015-ben elnyerte az év ízeltlábúja címet, szégyenletes vereségbe taszítva a zöld lombszöcskét és a vándorpoloskát. Eredményéhez ezúton is gratulálunk. A képen felül a röpképtelen nőstényt, alul pedig a hímet láthatjátok. Lárváik, sőt petéik is képesek fénykibocsájtásra.

A imágók (ivarérett egyedek) már nem táplálkoznak, és mindössze néhány hetet élnek. Május-június környékén azonban tömegesen is megjelenhetnek, főleg nedves, magas páratartalmú élőhelyeken, ahol a lárvák fő táplálékát alkotó csigák jól érzik magukat. Bizony, az igéző fényjáték hajtóanyaga a veteményesek legnagyobb ellensége: a csiga.

 Melyik a legfényesebb bogár?

Ez a cím egy Pyrophorus noctilucus nevű pattanóbogarat illeti. (Rendszertanilag a szentjánosbogarak a pattanóbogár-szerűek öregcsaládjába tartoznak.)

 Főként Brazíliában honos, a helyiek cucujonak hívják. A szentjánosbogaraktól eltérően fénykibocsájtó szerveik nem a potroh alján, hanem a toruk két oldalán helyezkednek el.

Fényereje elérheti a 45 millilambertet.( Itt kérnék egy kis segítséget egy világítástechnikustól, mert ez az egység nekem, és a legtöbb halandó számára nem mond sokat.). Az biztos hogy fénye sokkalta erősebb az összes szentjánosbogárnál. Egy entomológus haveromnak volt szerencséje terepen befogni néhány példányt, és állítása szerint gond nélkül írta jegyzeteit fényüknél. Végül egy kis játék!

 A szentjánosbogár nevet mindenki ismeri, de mivel  ezek a rovarok csak éjszaka aktívak, sokan nem tudják valójában hogy is néz ki. Az emberek gyakran a rózsabogarakat hiszik az esti fények forrásának. Nem is csodálom, hisz a két ízeltlábú igencsak hasonlít egymásra. A bal oldali képen a számos rózsabogár faj egyike látható, a jobb oldalon pedig a nagy szentjánosbogár hímje és nősténye. 

A játékra csak képzett entomológusokat várok! Aki viszont megtalálja és bekarikázza a két faj közötti 137 apró különbséget, egy kilogramm étkezési uránt kap ajándékba.

Jó szórakozást!

Külön köszönet a TTM csapatának:

  http://mttmuzeum.blog.hu/2014/12/19/a_2015_ev_rovara_a_nagy_szentjanosbogar_lampyris_noctiluca_529

Források: http://biolum.eemb.ucsb.edu/chem/detail2.html

              http://animals.howstuffworks.com/animal-facts/bioluminescence3.htm

              http://www.americaninsects.net/b/pyrophorus-noctilucus.html

              http://www.entnemdept.ufl.edu/walker/ufbir/chapters/chapter_29.shtml