Sokan gondolják úgy, hogy hazánk élővilága unalmas. Pedig ha nyitott szemmel jár az ember, kiderül hogy minden faj tartogat izgalmas meglepetéseket. Mint például:

1. A holló Európa legnagyobb énekesmadara, és vannak köztük fehérek. (Csak a szabad természetben ritkán érik meg a kifejlett kort.)

2.  A sarlósfecskék szinte egész felnőtt korukat repülve töltik. Csak extrém kimerültség esetén, fészket rakni, és fiókát nevelni szállnak le. Egyébként a levegőben esznek, isznak, alszanak és párzanak.

3. Európában egyetlen kolibrifaj sem honos, de a kacsafarkú szendernek  (Macroglossum stellatarum) nevezett ízeltlábú megszólalásig hasonlít egy kolibrire mind mozgásban, mind táplálkozásban és még méretben is.

4. . A pincebogarak, vagy szárazföldi ászkarákok, ténylegesen szárazföldön élő rákok. Tehát ha szárazföldi rákot akarsz látni, nem kell a Húsvét-szigetekig utaznod, elég ha megemeled a lábtörlőt

5. A borz elérheti a 16 kg-os súlyt, ezzel a menyétfélék családjának egyik legnagyobb képviselője. Kíváncsi lennék, mit szólna hozzá ha kiderülne, hogy az egész családot egy 20 dekás rokonáról nevezték el.

6. A gímszarvasok bőgés idején akár 110 decibeles hangerőt is képesek kipréselni magukból, (ez egy kövérgázon pörgetett láncfűrész hangerejének felel meg) és testméretükhöz viszonyítva az ő agancsuk a legnagyobb a világon.

7. A fácánt először a rómaiak hozták be, a Kaukázus vidékéről. Azóta több fácán fajt és alfajt betelepítettek, az ennek eredményeképpen keletkezett keveréket csak vadászfácánként emlegetik. (Nem ők vadásznak... rájuk vadásznak.)

8. A rákosi vipera kizárólag hazánkban fordul elő, és elismerten a Kárpát- medence legritkább állatfaja. A jelenlegi populációk mindössze két területen: a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn, az összes többi előfordulást mára már kipusztultnak tekinthetjük. A teljes állomány 500 példány alatt valószínűsíthető. Ha valaki mégis ásót ragadna... eszmei értéke 1000 000 Ft. Megéri?

9. 1979 óta 5-6  alkalommal észleltek jávorszarvast hazánk területén.

 10. Európában 52 denevérfaj fordul elő. Ebből 28 Magyarországon is jelen van.

11. A galambok azon ritka madarak közé tartoznak, melyek begytejjel táplálják fiókájukat a nevelés kerdeti szakaszában. A begyükben képződő tej kémiailag is hasonló az emlősök tejéhez. Más madarak közül csupán a flamingók és a császárpingvin (Aptenodytes forsteni) szervezetében termelődik ,,tej". Mostantól másként nézek a madártejre.

Kihagytam valamit ami érdekel? Találtál valami menőt?  Minek járjak utána a következő bejegyzésben?  Oszd meg a kommentek között és segítsd az expedíciót!